AQUINCUM - Budapest - 1. rész

Aqiuincum története

Aquincum Pannonia inferior fővárosa. Magyarország és Európa egyik legkiterjedtebb római települése, melynek jelentős részét sikerült régészeti feltárásokkal bemutathatóvá tenni. A polgárváros, a katonaváros, a legios-tábor, a vízvezeték, a két amphitheatrum és több más épület maradványai átvészelték a középkor évszázadait. Néhány építmény, így a két amphitheatrum és a vízvezeték(aquaeductus) egyes részei mind a mai napig a felszín fölé emelkednek, mások pedig a föld alatt vagy újabb épületekbe foglalva rejtőzködnek. A Római fürdő forrásainak felszín fölött vezetett vize nemcsak a polgárváros fürdőit és kútjait táplálta, hanem árkádos vezetéken tovább haladva elérte, a katonavárost és magát az erődöt is. Ez utóbbiak néhány kilométerrel délebbre fekszenek a polgárvárostól. E topográfiai jelenséget a többi pannoniai legios-tábornál is megfigyelhetjük. Ennek az az oka, hogy egyetlen olyan település sem kaphatott városi jogokat, amely adminisztratív szempontból katonai parancsnokság alatt állott. Mivel azonban a segédcsapatok és a legiok körül spontán kialakult polgári települések minden esetben katonai területnek számítottak, a legios-erődök mellett alapított, tényleges polgári közigazgatással felruházott városokat ezektől távol kellett telepíteni. A jogi különbség csak a III. század elején kezdett eltűnni, nem utolsósorban ezért, mert az éppúgy városi jellegű katonai település (canabae) a jómódú katonai elem jelenléte következtében úgy tűnik jobban fejlődött, mint a polgárváros.

Aquincum földjét a Flavius-korban szállta meg a katonaság, de Budapest területén már Claudius idejétől kezdve számolni lehet a római katonaság jelenlétével. A legios-tábor elkészülte előtt a környéken állomásozott az ala I Tungrorum Frontonian és az ala I Hispanorum Auriana lovascsapata. Az első legióstábort a legio II adiutrix építette 89-ben. Ez egy kővel erősített palánkerőd volt, mely kettős árokkal rendelkezett. A legio végleges erődje csak a parthus hadjáratból való visszatérése, 117-118 után épült. Ennek nagysága 460 x 520 m, 1,6-1,9 m vastag fala 23 hektáros területet övezett. Ez az erőd már teljes mértékben kőből épült. Ennek kutatását nagyban nehezítette, hogy Óbuda centrumának területére esik. A 258-260-as évek pusztításai után az erődöt már valószínűleg II. Claudius idején helyreállították.. A IV. század közepéig a legios-tábort ebben a formájában is feladták és egy nagy erődöt emeltek közte és a Duna között.

Aquincum a II. század elejétől a római uralom végéig provinciaszékhely volt. Sok császár járt itt, utoljára Valentinianus, aki azonban nem tudott itt áttelelni, mivel már egyetlen arra alkalmas épület sem állt a városban.

Forrás: Visy Zsolt - A római limes Magyarországon

Aquincum kutatástörténete

1778 - Egy óbudai szőlősgazda veremásás közben római padlófűtés (hypocaustum) maradványokra lelt, szerepüket és eredetüket Schönvisner István egyetemi könyvtáros ismerte fel, s azonosította Aquincum városával-
1796 - A belvárosi piarista rendház udvarán előkerülnek Contra Aquincum erődjének első romjai.
1815 - Göttersdorfer Jakab a Rákos-patak torkolatánál fekvő földje szántása közben római falakra (Transaquincum romjaira) talál.
1820 - Az uralkodó atyja megszemléli az óbudai római romokat, majd kinyilvánítja: "Íme itt a magyar Pompeji és Herculaneum!"
1820-as évek - Az óbudai prefektus "kutatást" végez a Papföldön (a jelenlegi Aquincumi Múzeum területén) feltárva, majd visszatemetve a nayg közfürdő romjait.
....- Zsigmondy Gusztáv felméréseket készít a transaquincumi erőd, illetve a mai Óbudai szigeten elterülő "thermák" (a helytartói palota fürdőszárnya) látható maradványairól.
1867 - A Párizsi Világkiállításon a magyar pavilon régészeti kiállításában már szerepelnek aquincumi leletek.
1869 - Rudolf trónörökös meglátogatja Óbuda romjait.
1876 - A 8. Nemzetközi Embertani és Régészeti Kongresszus meglátogatja Aquincum romjait.
1878 - Budapest Főváros tanácsa határozatot hozott az Óbudán még felszínen látható romok védelmében.
1880 - Hattagú bizottság alakult, hogy kijelölje a rendszeres feltárások helyszínét - Megkezdődnek a feltárások Torma Károly, Hampel József és Gömöri Havas Sándor vezetésével.
1881 - Torma feltárta a polgárvárosi amfiteátrum teljes felületét
1885 - Az Országos Kiállításon az aquincumi ásatások leletei is bemutatásra kerülnek.
1888 - Kuzsinszky Bálint bekapcsolódik a munkálatokba, később átveszi Tormától az ásatások irányítását.
1889 - Megjelenik a Budapest Régiségei évkönyv első száma. - Megnyílik az első aquincumi kiállítás a Krempl-malomban.
1894. május 7. - Az Aquincumi Múzeum kiállító épülete megnyitja kapuit a nagyközönség előtt.
1896 - A Millenium alkalmából, és az eddigi hely szűkössége miatta múzeumépületet két szárnnyal bővítik ki, ez az alapterület máig nem változott.
1902 - Megépül a múzeumépület mögötti kőtár.
1904 - Bővítik a kőtárat.
1921 - Nagy Lajos bekapcsolódik az aquincum-kutatásba.l
1928 - ismét bővítik a kőtárat.
1931 - Nagy Lajos feltárja a polgárváros tűzoltólaktanyáját, itt megtalálja többek közt az aquincumi orgona maradványait is.
1932 - Elkészül az 1927 és 1930 között feltárt cella trichora műemléki rekonstrukciója.
1935 - Nagy Tibor és Szilágyi János bekapcsolódik az Aquincum-kutatásba.
1936 - Nagy Lajos szervezésében megalakul a Fővárosi Régészeti Intézet. - Földalatti múzeum létesül az 1932 és 1936 között feltárt Contra Aquincum területén.
1938 - Kuzsinszky Bálint halála után Nagy Lajos veszi át a múzeum irányítását, ebben Szilágyi János, a Fővárosi Régészeti Intézet irányításában Nagy Tibor van segítségére.
1941 - Befejeződik az 1925-től folyamatosan feltárt katonai amfiteátrum műemléki rekonstrukciója - Tervek készülnek az Aquincumi Múzeum bővítésére, de a II. Világháború megakadályozza megvalósításukat.
1945 - A II. Világháborúban az Óbudai Gázgyárat célzó bombázások folyamán a múzeumépület 40 %-ban sérült, a romterületet 12 bombatalálat éri. A részben a Károlyi Palotában tárolt leletanyag 2/5-e megsemmisül.
1947 - "Budapest múltja" címmel megnyílik a Károlyi palotában a háború utáni első kiállítás.
1948. október - Megnyílik az Aquincumi Múzeum háború utáni első állandó kiállítása.
1952 - Feltárások kezdődnek a Hajógyári szigeten, a helytartói palota területén.
1954 - Megnyílik a Táborvárosi Múzeum.
1961 - Újra helyreállítják a celle trichora romegyüttesét.
1963 - Az Aquincumi Múzeum területén megkezdődnek a romkonzerválási munkálatok.
1964 - Újra megnyílik a kibővített Fürdő Múzeum.
1966 - Magyar és külföldi építészhallgatók közreműködésével elkezdődnek az Interstudex-ásatások a polgárváros nyugati, eddig feltáratlan területén.
1967 - Megnyílik a Hercules Villa.
1973 - Befejeződnek az Aquincumi Múzeum romkonzerválási munkálatai, 16 épületet sikerül rekonstruálni.
1970-80-as évek - folyamatos feltárások az aquincumi legiotábor, illetve a katonaváros területén, romkonzerválási munkák a tábor épületei, valamint védművei bemutatására.
1984 - Még nagyobb területű lesz a Fürdő Múzeum.
198. - Fenntartási zavarok miatt bezárják a Fürdő Múzeum, a Hercules Villa, a Táborvárosi Múzeum, illetve a Contra Aquincum bemutatóhelyeket.
199. - Újra megnyílik a Hercules Villa.
1999 - Újra megnyílik a Fürdő Múzeum.
2000. november 21. - Átadják az Aquincumi Múzeum bővítésének I. ütemét, az irodaépületet és raktárbázist, a múzeum ezzel egy időszaki, télen is működő kiállítóhellyel gazdagodott.