CARNUNTUM - Német-Óvár
(Petronel-Bad Deutsch-Altenburg) (A)

Legios tábor

Az erőd a mai Bad Deutsch-Altenburg és Petronell között kb. félúton található, az I. század közepén építették. Az I. század folyamán itt állomásozott a legio XV Apollinaris, 62 és 71 között a legio X gemina, a VII gemina, a XIIII gemina és feltehetően a XXII primigenia. A II. századtól kezdve a legio XV Apollinaris állomáshelye volt egészen a késő római korig. A legios tábor Claudius császársága idején épült és egészen a népvándorlás koráig használatban volt.

Carnuntum a Morva torkolatától kissé nyugatra fekszik, a hainburgi hegy től nyugatra elterülő alföldön. Az adott jelentőséget ennek a területnek, hogy a Baltikum felé tartó Borostyánkőút ezen a helyen keresztezte a Dunát. Legkorábban i. sz. 6 telén táboroztak itt római legiók, amikor Tiberius expedíciót akart indítani Maroboduus, a markomann király ellen. Az első állandó jellegű legiós-tábor létesítésére azonban csak valószínűleg Claudius korában került sor. Ettől kezdve egészen a római uralom végéig mindenkor állomásozott itt katonaság. Az első erőd a kor szokásainak megfelelően földből és fából épült, kezdetben valószínűleg a belső épületek is fából voltak. Az első kő erődöt ennek a helyén emelték Traianus korában, a későbbit azonban - valószínűleg a II. század közepén - már kissé délebbre. Az elcsúsztatás indítéka a Duna eróziós tevékenységében keresendő. Ennek az utóbbi erődnek ismert a nagysága: 17 ha. A végleges helyőrség a legio XlIIIgemina Martia victrix volt.

Az erőd és kiterjedt canabae-ja Deutsch-AItenburgtól nyugatra fekszik. A polgárváros, amely Pannonia superior fővárosaként Hadrianus alatt municipium, Septimius Severus alatt pedig colonia lett, néhány kilométerrrel nyugatabbra, a mai Petronell alatt és környékén fekszik.

Auxiliáris tábor

1977-ben, Petronell településtől keletre egy 500 fős lovassági táborhelyet magába foglaló római erőd maradványait fedezték fel. Azóta az erőd területét szisztematikus ásatásokkal tárták fel. A nemsokára befejeződő kutatások az I. századtól a III. század közepéig négy fő periódust különítettek el az erőd építéstörténetében.

I. periódus: Az erődöt Domitianus idejében megszokott módon alakították ki, talán a 89 utáni Markomannok ellen indított hadjárat ideje alatt. A védelem egy földfalból és egy fából készült sánckerítésből állt. Az erőd észak-keleti elülső része nem került feltárásra, de légi felvételek alapján rekonstruálható a korai tábor teljes mérete (225x178 m = 4 ha). Ásatásokat csak az erőd nyugati részében végeztek. Ez a feltárás hozta felszínre a porta decumana-t. Tőle keletre terült el a praetorium és a principia. A praetorium mindkét oldalán megtalálták a raktárhelységeket is. Az erőd minden ismert épülete fából készült. Néhány esetben két vagy három építési fázist is meg lehet különböztetni.

II. periódus: Ebben az időszakban - talán Traianus uralkodásának vége előtt - az erőd fő tengelyét a Duna felé fordították (205x 178 méteres = 3,5 ha). Az erődöt az árkon kívül három oldalról kőfal vette körül. A keleti elülső részből csak a délkeleti sarokban csak a tornyot és néhány szomszédos falrészletet ástak ki. A fal többi részének pontos pozícióját, a keleti kapu és két torony helyét először talajellenállás mérésével állapították meg. Az épületeket az erődben a fürdő kivételével fából építették. Az erőd északi részében lovassági barakkokat, köztük az istállókat, találtak meg. Azonosítása az alapján történt, hogy a lovak vizeletét mindig nagy ovális alakú emésztőgödrökbe vezették. Közülük egyben egy ló csontvázát ásták ki. Az istállók mindegyikében két lovat helyezhettek el. A mögöttük lévő helységben két lovas katonát és talán kettőben a lovak ápolását végző szolga lakott.

III. periódus: Korábbi véleményekkel ellentétben az erődöt nem semmisítették meg a makomann háborúk alatt. A barakkok az északi, a tábor kisebbik ellenség felé néző részében még mindig álltak de az erőd központjában javítóműhelyeket és raktárakat építettek (a második századi közepétől kórtermeket). Azért azt tudjuk feltételezni, hogy az erőd szerkezete az igényeknek és a körülményeknek megfelelően változott.

IV. periódus: I.sz. 200 körül az erődöt a korábbi területén újjáépítették. A parancsnoki épület és a via principalis mellett lévő két épületet kőből építették újra. A barakkokat valószínűleg félig fából készítették. Az ásatások csak néhány említésre érdemes felfedezést hoztak a harmadik századi közepéről. Később az erődöt valószínűleg elhagyták a római lovasság átszervezése miatt Gallienus uralkodása alatt.

A tábor helyőrsége az I. periódusban: ala I Tungrorum Frontoniana, azután ala I Pannoniorum Tampiana
II-IV periódusban: ala I Thracum victrix

Forrás: Manfred Kandler
The Roman army in Pannonia

Megtekinthető látványosságok:
Polgárvárosi amfiteátrum
Pogány kapu
Fürdő a polgárvárosban
Szabadtéri múzeum, Petronell
Katonai amfiteátrum
Régészeti Múzeum, Bad-Deutsch Altenburg