MALATA, BONONIA - Bánmonostor (SCR)

Római emlékek

Malata nevét a késő római korban a "jó"-ra utaló jelentésű Bononiára változtatták. Az 1971-72-es régészeti feltárások nem tudták meghatározni az erőd pontos helyét. A mai településen belül római termálfürdőket fedeztek fel (I-IV. század), melyeket később kriptákkal ellátott templommá változtattak (V-VI. század). A település parkjában lakóépületek nyomai kerültek felszínre.

A castellum és a körülötte kialakult polgári telpülés már a közép császárkorban igen jelentős volt, amikor azonban Sirmium a III. század végén császári székhely lett, különleges jelentőséget kapott az egész Dráva-Száva közti limes-szakasz. A tetrarchia idején két új csapatot, két új legiót kapott ez a terület. Malata helyőrsége a II., de valószínűleg a III. században is, Pannonia inferior legjelentősebb segédcsapata volt, az ala I Britannica milliaria civium Romanorum, amelynek azonban mindeddig még egyetlen felirata sem ismert Pannonia inferiorból. Malatai állomásozására a segédcsapatoknak kiadott diplomák topográfiai csapatfölsorolásából lehet következtetni. A későrómai korban a legio V Iovia egy különítménye állomásozott itt. Bononia kikötővel is rendelkezett, ami egyúttal Sirmium kikötője is volt. Bononia fokozódó jelentőségére utal, hogy a III. század végén ellenerődöt is építettek vele szemben a Duna bal partján Begecsnél (Begec), amelynek Castellum Onagrinum volt az antik neve. Mivel az elnevezés a kőhajítókra utal, valószínű, hogy olyan egység feküdt ebben az erődben, amelyik gazdagon föl volt szerelve ilyen szerkezetekkel. 1902-ben egy falrészletet fedeztek fel a folyómederben, melyet az erődítmény félkör alakú tornyának a részeként azonosítottak, mely a parton lévő falhoz kapcsolódik és párhuzamos a folyómederrel. A folyómederben található oszlopok pedig feltehetőleg a folyami kikötő részét képezték. Sajnos az erődítmény teljes alaprajzát nem sikerült felmérni.

Megemlítendő még, hogy Bánmonostor közelében, a mintegy 5 km-re keletre fekvő Cserevicsnél (Cerevié) J. Klemenc megfigyelései alapján az i. sz. I. századból származó palánktábor állhatott. A Dunától kissédélebbre fekvő Rakovácnál (Rakovac) J. Brunsmid későrómai erődöt fedezett föl.