ANNAMATIA - Baracs

Római emlékek

Annamatia castelluma egy Duna-parti magaslaton fekszik. Kétharmad részét elpusztították a partomlások. Habár már régóta ismeretesek maradványai és hiányos négyszöge 3-4 méterrel emelkedik ki a környezetéből, a XIX. század hatvanas éveinek végén végzett nem hivatalos ásatástól eltekintve, amikor igen sok falmaradvány került elő rigolírozás közben, még soha sem volt ebben az erődben régészeti feltárás. Első ízben Marsigli térképén tűntek föl a castellum körvonalai, majd Michael Karpe térképén láthatók. Fényes Elek arról tájékoztat, a múlt század derekán, hogy "Ezelőtt néhány évekkel találtak itt egy halmon a' föld alatt egy egész római módra épült házat, különféle edényekkel, pénznemekkel, 's bálványképekkel". A cohors VII Breucorum néhány bélyeges téglája is előkerült. Rómer Flóris az erőd megmaradt kiterjedését is megadta: 80x40 öl (152x76 m). Ez a kiterjedés gyalogos egység táborára utal, és valóban, Annamatia helyőrsége legalábbis a II. század második évtizedétől a cohors I Thracum Germanica volt. Az előbb említett másik gyalogos csapat Dunaszekcső területén állomásozott, és téglagyártóként és szállítóként jól ismert Pannonia inferior limese mentén. Mivel a felszínen gyűjtött leletek között sok olyan terra sigillata volt, amelyik az I. század utolsó évtizedeiben készült, valószínű, hogy az első itteni palánktábort is akkor emelték. Korai alapításra utal az Annamatia név is, mely a kelta Annama/Adnama személynévből származik. Az ismert helyőrség egészen a késő római korig állomásozott itt, amint azt bélyeges téglái és az általa állított mérföldkövek igazolják. A IV. században az equites Dalmatae biztosította ezen a szakaszon a határt.

Annamatia vicusát is csak szórványos leletek alapján ismerjük. Ezekből megállapítható, hogy elsősorban a castellumtól északra és nyugatra lévő területekre terjedt ki. Többek között egy 161-163-ból származó katonai diploma töredéke is előkerült a polgári települést borító szántásból. Azt, hogy pontosan hol helyezkedett el a település temetője, nem lehet megállapítani, de annyit tudunk, hogy mind az 1870 körüli, mind pedig az 1950 körüli útépítés során - és ez az út csaknem tökéletesen egybeesik a limes-úttal - számos római sír, többek között szarkofág került elő. Annamatia felszínen gyűjtött leleteit és néhány kőemléket az Intercisa Múzeumban őriznek. Annamatia területén előkerült mérföldkő adatai alapján a település 55 római mérföldre volt Aquincumtól.