|
WOSINSZKY MÓR MÚZEUM, SZEKSZÁRD A Múzeum Wosinsky Mór régész és múzeumszervezőről kapta nevét: az ő céltudatos munkájának köszönhető, hogy 1902-ben megalakult és kapuit megnyitotta a látogatók előtt. A tolnai táj évezredei - Római kori kiállítás A Múzeum bejáratánál Lugioból származó feliratos kövek fogadják a látogatót. A Múzeum udvarában Bölcskéről előkerült sírkövek és feliratok egy része tekinthető meg. További feliratos kövek, mérföldkövek láthatók a Múzeum folyosóján is. Az Alsópél határából származó mészkő sírláda az I. század második felében elhunyt halott hamvait rejtette. Az itt élő népek sokfélesége miatt kultúrájukra és hitvilágukra is a sokszínűség volt jellemző. A megyénkben talált és a kiállításon is látható római istenszobrok közül kiemelkedik szépségével a Tamásiból származó Concordia szobor, valamint a mellette látható áldozati kancsó és Jupiter bronz szobra, melyek egy háziszentélyből kerültek elő. A földművelésre utaló eszközök sorában ekehúzó láncot, kaszákat és sarlót is találunk. Vas szőlőmetsző kések bizonyítják, hogy a rómaiak honosították meg Pannóniában a szőlőkultúrát. A mérleg és mérlegsúlyok, ezüst- és bronzpénzek virágzó kereskedelemről tanúskodnak. A korábban tűzzel-vassal irtott kereszténység a IV. században államvallássá lett a Római Birodalomban, ugyanakkor szakadár, eretnek változatai is terjedtek. Egyik ezek közül az Arianus-vallás, amely nem tételesen, inkább szertartásrendjében tér el a hivatalos államvallástól. A legészakibb Arius ábrázolás az utolsó tárló egyik tégláján látható. Egy másik téglára, valamint a Bátaszék-kövesdi aranyozott bronz fibula végébe Krisztus monogrammot rajzoltak illetve véstek. Wosinszky Mór Múzeum |
|
Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt. |