|
SAVARIA MÚZEUM, SZOMBATHELY Állandó kiállítás A Savaria Múzeum Tájak – korok-települések című állandó kiállításán láthatóak a Savaria területén végzett régészeti ásatások során előkerült tárgyi emlékek. A művészeti emlékek, tárgyak Savariában is erőteljesen kötődnek a mindennapi élet gyakorlati követelményeihez. A nagy számban fennmaradt építészeti díszítőelemek töredékei tanúsítják, hogy a hivatalos épületek, szentélyek, középületek díszes kivitelben készülhettek. A kisművészeteket a városi vezető réteg ékszereiből és luxustárgyaiból, valamint szentélyek kisebb áldozati és fogadalmi istenszobraiból ismerhetjük meg. A mécsesek, mázas, maszkos agyagedények, üvegedények, mint használati tárgyak, illetve a bronz és ólomszobrok, Hercules ábrázolások mint dísztárgyak az egészen egyszerű ábrázolástól a művészi megformálásig sokrétűen dokumentálják a mesterek felkészültségét és a megrendelők igényességét. Savaria Múzeum - Lapidarium A város történetének beszédes bizonyítékai a múzeum kőtárában kiállított római kőfaragványok és feliratok. Többször olvashatjuk rajtuk a város nevét C(olonia) C(laudia) SAVAR(ia) formában, vagy provinciánk elnevezését P(rovincia) P(annonia) S(uperior) rövidítéssel. Hírt adnak a város, a tartomány gazdasági, társadalmi, vallási és kulturális életéről. Tudósítanak a polgárok életstílusáról, ízléséről, fényt derítenek a családi kapcsolatokra. Származásról, hovatartozásról, a közigazgatásban betöltött társadalmi állásokról nyújtanak felvilágosítást. Történelmi eseményeket rögzítenek, bepillantást engednek a birodalom művészet provinciális lecsapódására. A helyi ízlés, a művészet formakincs itteni alakulásáról és fejlődéséről tanúskodnak. Beszélnek a város jelentős épületeiről, szobrairól, a római kőfaragókról, művészetekről és megrendelőikről egyaránt. Savaria Múzeum Járdányi Paulovics István romkert A római város központjában, zöld foltjával kiemelkedik a Püspökkert, ahol az 1937 óta folyó ásatások, a Kr.u. 50 körül alapított Colonia Claudia Savaria nyugati városrészének jelentős épületcsoportjait tárták fel. A mai romkert már messze túlterjedt az egykori püspökkert határain. A korábbi szűkebb insulákra tagolódó útrendszert megváltoztatva, a 4. század elején, nagyméretű, a császár és kíséreteinek fogadására alkalmas palotát épített ki, melyből I.(Nagy) Constantin, II. Constantinus és Valentinianus idején császári rendeletek kelteztek. Ammianus Marcellinus , 374/375 telén Savariaban tartózkodó Valentiniaus császár hadjáratát említve szól a savariai császári szálláshelyről. Mintegy 200x200 méteres alapterületű lehetett az egykori palota. E hatalmas épület együttesnek egyelőre csak a nyugati és északi határát ismerjük, mert területén állt a középkori kerek vár, továbbá a 18. század végén emelt székesegyház, valamint a leánykollégium épülete is. A császári palota épület tömbéből kiemelkedik az 50x17 méter nagyságú aula, melynek padozatát mozaik díszítette, és ez Pannonia provincia ma ismert legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete volt. Az aulától délre peristiliumszerű díszes udvar húzódott. Feltehetően a 4.sz. közepén ennek az udvarnak közepén, nyolcszögletű karéjépületes fürdőházat emeltek. A fürdőház külső oldalát falfestményekkel díszítették. Északra az aulától a palota lakrészei következtek. Az északnyugati sarokban tárták fel az egykori Mercurius szentély alapjait, mely a helytartói palota idejében már nem állott. A korábbi útszakasszal párhuzamossan a 3. században az egykori városrészt határoló falon kívül, jelentős útkereszteződést építettek ki, melynek bazaltkő borítású szakaszai épen fennmaradtak. Az útkereszteződésnél vámház állott, és az út mellett kerámiakészítő műhelyek, valamint boltok húzódtak. Ez utóbbiakhoz kapcsolódik a romkert területén látható újonnan nyílt Savariai fazekasok (In memoriam Bónis Éva) című állandó kiállítás. Járdányi Paulovics István Romkert |
|
Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt. |