[x]

GARDELLACA, CARDABIACA - Tokod

Római emlékek

A tokodi késő római erőd Crumerum és Solva között található. Nem tekinthető teljesen limes castellumnak, a Brigetio-Aquincum útvonaltól kissé beljebb fekszik a Dunától mintegy 2,5 km távolságban. Crumerum után kettévált a limesút. Egyik ága a tokodi késő római erőd és azon át Aquincum felé vezetett, a másik pedig északkelet felé fordulva Solva felé haladt.

1875 márciusában Kosztka Károly vasútmérnök levelében régészeti leletekről értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot, melyek Tokod község határán kerültek felszínre. A leletek felkeltették az esztergomi Prímási Múzeum figyelmét is, mely ásatásokat végzett a területen. Az újabb régészeti kutatások azonban még várattak magukra, ám a fokozódó bányaművelés miatt 1893-ban Récsey Viktor végzett kutatásokat Várberek területén, rábukkanva egy római castrum falaira. A próbaásatásnak köszönhetően az erőd méreteit is felmérték és egy szabálytalan alakú kőfalú, tornyokkal ellátott építmény maradványai rajzolódtak ki a szemük előtt. Várberek közelében azonban még egy telep nyomaira és számos temetkezésre bukkantak. Az ígéretes eredmények ellenére a további kutatásokra jó negyed évszázadot kellett várni. 1920-as évek közepén a castrum területén Balogh Albin végzett feltárásokat, melyek során kisebb leletek jutottak az esztergomi múzeumba. Az 1950-es évektől Mócsí András vezetésével ásatások kezdődtek a Várberekben és az Erzsébetakna területén. Az erőd és egy koracsászárkori telep maradványai mellett egy későrómai temető is feltárásra került.

A leletek tanúsága szerint egy bennszülött település közelében az I. században római település jött létre. Egy épületet feltárásakor Soproni Sándor fürdőként azonosított. Ezek szerint mindenképpen számolni kel egy auxiliáris csapat és vele együtt egy korai tábor jelenlétével is, mely nagy valószínűséggel a későbbi táboron kívül, annak közelében helyezkedhetett el.

A Tokod-erzsébetaknai település koracsászárkori nevével kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre adatok, addig a későrómai település illetve erőd azonosítását az írott források segítségével többen próbálták meg. Már 1925-ben felvetették, hogy római neve a Tabula Peutingerianában szereplő Gardellaca lenne, melyet később a Notitia Dignitatum Cardabiacajával azonosítottak.

A későrómai korszak legfontosabb tokodi emléke a Várberekben található erőd. A terepadottságokhoz igazodó kelet-nyugati tájolású erőd nagyjából téglalap alakú, falainak hosszúsága 142x118 m, mely 1,6 hektár nagyságú területet ölel körül. Mint azt az erőd belsejéből előkerült 1-2. századi leletek mutatják, nagy valószínűséggel egy koracsászárkori tábor helyére épült, melynek maradványait az építési munkákhoz végzett tereprendezés során elplanírozták. A szabálytalan vezetésű falakat arra lehet visszavezetni, hogy ugyan az alaprajzot kijelölték, azonban először a bástyákat és utána ahhoz igazítva a másfél méter széles összekötő falakat építették meg. A csupán egy kapuval rendelkező erőd bejáratát két négyszögletes kaputorony védte, sarkain szabálytalan patkó vagy csepp alakú saroktornyok a falakon pedig félköríves oldaltornyok állnak.

Az erőd építési idejét a kutatók az előkerült bélyeges téglák alapján 369-370-es évekre teszik. Nagy valószínűséggel az erődben az V. század elejéig maradt katonai erő.

Az erődön kívül Tokod határában további tizenhárom épületet tártak fel.

Forrás: Prohászka Péter - Tokod a rómaiak korában
Visy Zsolt: A ripa Pannonica Magyarországon
Soós Rezsőné: Tokod

Mai település

Tokod, Komárom-Esztergom megye több mint ezer éves múltra visszatekintő települése.

A nagyközség a keleti Gerecse nyúlványa, a Gete-hegycsoport bércei, a Nagy Gete és a Hegyeskő lábának a medencedombság legidősebb teraszos völgyét átszelő Öreg-árok (ma Únyi patak) mellett terül el.

Dorog, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Nagysáp, Annavölgy és Tát határolja, Tokod- üveggyári lakóterületrésze közvetlenül összeépült Tokodaltáró és Tát községek belterületével.

A megye északi határán, a Duna és a Gete-hegy között helyezkedik el. Megközelíthető a 10-es közútról 5,5 km-re. Esztergomtól 16 km-re, Tatabányától 35 km-re van. Vasútállomása van (Tokod-üveggyár). Az Esztergom-Komárom vasúti szárnyvonallal kapcsolódik a Budapest-Bécs fő vasútvonalhoz.

A község neve a Takud-Tocu személynévnek a -d képzős származéka. Alapjáúl talán a magyar "burok" vagy "tok" (porcos vázú halfajta) főnév szolgált. A hagyomány szerint Tokod nevű vitézről kapta nevét.

Tokod község területe, már az őskortól lakott hely. Minden korból találtak itt leleteket.

Bronzkori földvára a Kis-Gete melletti Leshegyen található.

Tokod már a rómaiak idején is lakott település volt, emléküket a Várberek nevű fennsíkon található castrumok alapfalai őrzik. A római kori település az I. században létesült. Majd a IV. században (római hadiút mentén) fénykorát élő római település és katonai erődítmény a környék ipari centruma lett, üvegkészítő, vasfeldolgozó és fazekasműhelyeivel feliratos téglákat is égető kemencéivel. Szőlői kiváló minőségű bort adtak, lovakat, szarvas-marhákat hajtottak legelőiről az ország távoli vásáraira, de a kecske is megbecsült háziállat volt a 20. század derekáig a családok portáján. A Gardellaca nevű település 130x90 m nagyságú, 1 m széles alapfalakkal, egyoldali kéttornyos bejárattal és több körbástyával körülvett erődítményének alapjai feltárva ma is láthatók. A középkori falu a maival azonos területen volt. Első okleveles említése 1181-ből való, ekkor a határait írják le. Az Árpád kortól az esztergom-szentkirályi kereszteseké.A XV. században az eszetrgomi keresztesek is szereznek itt birtokot. Az 1543-as török támadás során a település elpusztult, lakatlanná vált. A Pilis megyéhez tartozó Tokodot az esztergomi érsek szerezte meg, s templomot is épített. A török felszabadító harcok során ismét elpusztult.A XVIII. század elején Tokodon az esztergomi szemináriumnak is voltak birtokai. Az 1784-88-as összeírásban a szeminárium a tulajdonosa a községnek, 706 fő 120 házban élt.

A hegyek karéjával körülvett síkságon 940 hold szántón, 168 kaszás réten, 781 kapás szőlőben gazdálkodtak. Jó minőségű gabonát és kukoricát termeltek, amelyet vermekben tároltak. Malmaihoz a távolabbi vidékekről is eljártak őrölni. Állattartói a távolabbi városokba is eljutotta a vásárokra.

A tokodi szénbányászat a 19. század első felében indult virágzásnak, de mészkövet is bányásztak a Gerecse sziklás oldalain. A település élvezte a szénvagyon feltárásnak minden előnyét, de a hanyatlás idején minden hátrányát is el kellett viselnie. A vasút építésének hatására 1892-től a környék kvarchomokjára üveghuta, majd üveggyár épült, egy új, a gyári munkásokat letelepítő lakóteleppel.

Ebszőnybánya is Tokod közigazgatási területéhez tartozik. A településrész középkori eredetű, 1193-ban említi először hivatalos okirat.

Jellemzoen a legeltetéses állattartásra hasznosuló területeken sok értékes élohely és élohely-láncolat (ökofolyosó) alakult ki. A bolygatlan gyepes területek egyes állatfajoknak nyújtanak zavartalan élohelyet, de a felhagyott külszíni bányák, a bányaaknák környezete szintén jó lehetoséget adnak a védett növény és állatfajok élohelyeinek kialakulására.

A nagyközség közigazgatási területe mintegy 1500 hektár (14,9nkm) melynek majdnem 20%-a (284,55 ha) belterület. A település különlegessége, hogy a közigazgatási terület 20,3%-a ( 300,32 ha) kiskertes terület.

Közigazgatási területén a belterületi lakott részek három szerkezetileg egymástól külön álló egységből áll. A legnagyobb Tokod-belsőközség - (amely az Árpád-korban alakult) a hagyományos falu belterülete -, ettől észak-keletre a vasúttal és ipari területtel elválasztva terül el az üveggyári lakótelep, míg délkeletre mintegy 3 km-re Ebszőnybánya lakó és ipari területe.

A 4400 fős lakosság  mintegy 50%-a Tokod-községben, 43%-a az üveggyári, és 7%-a az ebszőnybányai településrészen lakik. Jelenleg a népesség fogyása és elöregedése az országos tendenciákhoz hasonló. A halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, ezért a természetes fogyás jelei tapasztalhatók.

A vándorlási különbözet azonban pozitív az elmúlt években, amelynek egyik oka, hogy a Komárom-Esztergom megyébe történő beköltözések kétötöde a községek lélekszámát gyarapította az elmúlt években. Ennek fogadására Tokod is felkészült, társadalmilag nyitott. A rendezési terv a lakóterületek fejlesztési lehetőségeit a falu lakossága igényét meghaladó mértékben jelöli meg.

Forrás: www.tokod.hu

Vendéglátás, információk
Polgármesteri Hivatal
2531 Tokod, Kossuth Lajos u. 53. 
Tel: 33/505 -110, 33/505 -120 Fax: 33/505 - 140 
E-mail cím: pm.hivatal.tokod@vnet.hu
Web: www.tokod.hu

 






Min. felbontás: 1024 x 768 | Design: Civertan Bt.
MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG | LIMES TÖRTÉNET
TÉRKÉP | LEXIKON | KÉPTÁR | TELEPÜLÉSEK:  [1]  [2]
PANNONIA BELSŐ TELEPÜLÉSEI | MÚZEUMOK | EGYESÜLETEK
PROGRAMOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | HÍREK, AKTUALÍTÁSOK | ÍRJON NEKÜNK!