GERULATA - Oroszvár (SK)

Római emlékek

Carnuntumtól keletre kettévált a limes-út. A tényleges limes-út továbbra is a Duna folyását követte, a másik azonban a hainburgi hegyet délről elkerülve egyenesen Ad Fexum felé tartott. A felszínen is jól meg lehet figyelni ennek az útnak a vonalát. A másik utat követve hamarosan Gerulata (Oroszvár-Rusovce) erődjébe érünk, mely a mai Szlovákia területén fekszik. Gerulata helyét már több mint 100 évvel ezelőtt azonosította Sőtér Ágost. Az erőd a mai Rusovce északnyugati részében fekszik, nem messze a Duna régi folyómedrétől. A helyszín első régészeti ásatási eredményei a tizenkilencedik század végéről származnak. Sőtér Ágost a régi folyamágy oroszvári partján a Bergl nevű dombon vastag falakat talált. Az ásatások 1961-ben az itt álló templom közelében egy későrómai erődöt hoztak felszínre. Egy falba épített felirat alapján biztosra vehető, hogy Traianus korától kezdve az ala I milliaria Cannenefatium alkotta az erőd helyőrségét. Az ásatások további eredményeként kettős V-alakú árok nyomai is előkerültek, melyekről feltételezték, hogy azok a korai auxiliáris palánktáborhoz tartoztak. Az 1998-ban és 2000-ben a Magyar utcában folyó ásatások megerősítették az előző feltételezést, mikor előkerült a palánktábor déli sarkának 27 m hosszúságú dupla árokkal rendelkező íve. Az erődítmény falain belül katonai barakkokat ástak ki.

A kőből épült castellum, területe a palánktábor helyszínén, kisebb alapterületen helyezkedett el. A keleti sarkot és a tábor mindkét periódusából való környezetét elmosta a Duna. Az erődítmény nyugati falának egy része szabadtéri múzeumként helyben látogatható. Ennek a falnak a délnyugati részét (szélesség 2,4 m, magasság 2,2 m, az alja 3,2 m a jelenlegi járószint alatt) a plébánia magtár közelében ásták ki.

A kőerőd északi sarkában épült kis méretű későrómai erőd képviseli a római katonai erőd utolsó periódusát. Az építkezéshez másodlagosan felhasznált követ, sírköveket, oltárokat használtak fel a korábbi építési periódusokból.

A polgári település három oldalról vette körül az erődöt, a negyedik decumana oldal, a folyó irányába esett. A polgári település megmaradt része a mai Oroszvár alatt fekszik. Kutatására csak építkezések alkalmával nyílik lehetőség. A legutóbbi érdekes lelet egy kicsi spirál alakú edény töredéke, mely a Mithras kultusz első helyi bizonyítéka.

A Carnuntum felé haladó római út mentén a vicus területén folytatott legújabb ásatások felszínre hozták az egykoron téglából és kőből történő építkezések maradványait, eredetileg festményekkel díszített faldarabokat, római szennyvízcsatornák részleteit, és kiváló állapotban megmaradt padlófűtésessel (hypocaustum) ellátott helységek maradványait.

A temetők tekintetében eddig összesen öt temetőrészletet tártak fel Oroszváron. A koraiak hamvasztásosak, a későbbiekben pedig eltemették a halottakat. A legkorábbi sírok a II. számú temetőből származnak.

Az Oroszvártól délre futó D2-es autópálya nyomvonalán végzett ásatások egy Severus korabeli római településrészletet és egy villagazdaságot hoztak felszínre. Feltehetőleg ez látta el mezőgazdasági terményekkel Gerulata lakosságát.

Oroszváron a Museum Ancient Gerulata szabadtéri kiállítása helyben mutatja be az erőd és a késő római erőd maradványait, a zárt térben lévő kiállításban pedig megtekinthetők a sírkövek, oltárok és a kisebb leletek válogatott gyűjteménye.

Források: Visy Zsolt, A római limes Magyarországon
Jaroslava Schmidtova-Jitka Jezna - The roman army in Pannonia